2015. április 21., kedd

오늘밤 너와 보내고 싶어 (Veled szeretném tölteni az éjszakát) (10.rész)

Reggel az  ébresztő hangjára keltem.  JiYong csukott szemmel felkelt és  nem épp boldog fejjel szintén csukott szemmel tette meg a fürdőszobáig lévő utat.  Felültem és nagyot ásítottam, kevés volt ez az alvás, de ezt az estét minden nap megismételném, francba az alvással.  Felálltam és meztelenül a szekrény felé vettem az irányt. Kicsit kutrálltam mire megtaláltam azt a kinyúlt pólóját ami az egyik videóban rajta volt.  Felhúztam és a konyhába csoszogtam. Kicsit elszégyelltem magamat amikor beléptem a konyhába. Az összes tegnapi ruhánk a földön hevert. Lehajoltam a ruhámért, JiYong alsónadrágjáért és  a melltartómért. Szépen leterítettem őket egy székre és felnyúltam egy pohárért a polcra. A pólóm  úgy jött velem ahogyan a kezemet nyújtottam, fenekemet már alig takarta a textil darab mikor JiYong a konyhába lépett és nekem simult.
-Miért csinálod ezt velem? Nem volt elég a tegnapi?- kérdezte és kezeivel végigsimított csupaszt lábam között. Lentről  húzta  átt a combomon a kezeit egészen fel a fenekemig. – Nagyon jó volt, de nem akarok egész nap álló farokkal melózni . Ugye érted?- nyomott egy puszit az arcomra.
-Igen. És te csinálod ezt velem.- döntöttem hátra a fejemet .
Alsó fele nekem simult, sajnos már alsónadrág volt rajta, de még így is éreztem éledező tagját.
Tonhalat reggeliztünk pirított kenyérrel és vajjal. Majd előkotortam egy alsónadrágot és egy  torna nadrágot  és magamra húztam. Az elkészített ruháim az ágyon voltak összerakva és a bugyim volt felül. JiYong bejött a szobába és rögtön zsebre rakta.
-Nemár. Az a kedvencem.- durciztam.
-Már nekem is! Indulhatunk?- szemügyre vett.- Hmm. Remélem nem azért  vetted fel a ruháimat, hogy valakinek eladd és meggazdagodj belőle.- nevetgélt.
-Nem, nem azért. Azért vagyok most itt, hogy tégedet adjalak el.- vágtam vissza.
 -De drága vagy. Azért vagy velem, hogy eladj.-nevetett rajta és hátulról átkarolt.
-Veled vagyok?- néztem rá kérdőn, de közben édesen mosolyogtam.
-Szeretném. – nyomott egy puszit a homlokomra.- Lennél a barátnőm?- vette elő a legédesebb mosolyát és várta a válaszomat.
-Igen.- fordultam meg és  átölelve puszit nyomtam a szájára.- De van egy kis baj.- nevettem aggódva.
-Mi az ?
-Azt sem tudod, hogy hány éves vagyok és hol lakok.-néztem rá komolyan.
-Elárulod? – mosolygott.
-Tizen hét vagyok, de novemberbe leszek tizennyolc.
-Fú, hát ez tényleg baj. Én... igazán sajnálom, hogy... belerángattalak ebbe. Én...
-Nem, nem! Ne is gondolj ilyenekre! Én is akartam és nagyon kedvellek. Akarom, akarok a barátnőd lenni.
-Én is nagyon akarlak. De... ha ezt a média megtudja... Végünk. Hamis igazolványt kell neked szerezni.- mosolygott le rám és két kezébe fogta az arcomat.- Elintézem a főnökkel. Adiig is ha valaki kérdezné akkor te huszonegy éves vagy.
-Értem.- mosolyogtam és hagytam, hogy megcsókoljon.
Az utat kerülőutakon tettük meg és végig beszélgettünk. Kíváncsi voltam, hogy mi bajunk lehet abból ha kiderül a valódi korom.
-Mivel még tanulsz és nem vagy felnőtt korú azaz tizenkilenc éves...
-Nálunk a felnőttkor tizennyolctól kezdődik.- vágtam a szavába.
-Nálatok... Nos, de itt fel is jelenthetnek. És tudod, hogy milyen a média...
-Jah okké. Nem kérdeztem, nem szóltam.
-Nyugi cica.- nevetett és kezét a combomra tette és megszorította.
-Te ki akarsz készíteni?- néztem rá komolyan.
-Miért? Talán nem jó ?- nevetett és néha- néha felém fordította a fejét.
-De az a baj, hogy nagyon jó. És ez kikészít, ha nem lehetek most a tiéd.
-Hidd e lén nagyon megtudnám szokni, hogy minden este veled legyek.- mosolyog és odahajol, hogy puszit nyomjak az arcára.
Gyors cuppanós puszit kap és már vezet is tovább.  A szálloda előtti kis parkolóban leparkol és csókokkal borít él.
-Nagyon köszönöm az estét. És ezt.- előhúzta a nadrágja zsebéből a tangabugyimat és meglóbálta előttem.
-Nemár.- csaptam nevetve a vállára.- Nem szeretnék csak egy trófeád lenni. Ha kellek akkor csak a tiéd, meg ne próbáld megmutatni senkinek.
-Oké.- vigyorog.- De akkor szeretném veled tölteni az éjszakát.
Beleveszek édes mosolyába és csókra hajolok. Meg is kaptam azt a csókot, de egy figyelmeztetést is, hogy nem válaszoltam.
-Én is szeretném veled tölteni az éjszakát.- csókoltam. Kiszálltam az autóból és a vezető felüli oldalra sétáltam.
-Fél hétre itt vagyok érted. Szeretném, ha elmondanánk a szüleidnek.- örültem, hogy ezt mondja.

Ellöktem magamat az autótól és egészen a szobánk ajtajáig szaladtam. 

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése