Meglepi (7.rész)

Az egész napot  Sétálgatással töltöttük nem messze Szöul utcáitól, szép hely volt, de nem bírtam másra gondolni, csak az estére. Kíváncsi voltam, hogy mit tervez JiYong . Az egész napot végigvigyorogtam, másra nem bírtam gondolni csak, hogy randizunk. Klaudi próbált minél messzebb vinni mindenkitől, hogy senki ne vegye észre a túlságosan jó kedvemet.  Mikor hatkor beszálltunk a kölcsönzött autóba és visszafele vettük az irányt, akkor is vigyorogtam. A szálloda előtt kiszálltunk az autóból és mindenki befelé vette az irányt, de én és Klaudia hátra maradtunk és az esti eltűnésemet beszéltük.

-Vegyünk altatót és tegyük a poharába.- hozta fel az ötletet.

-Te nem vagy komplett.- nevettem- Ez nem valami krimi, hogy kiüssük azt aki zavaró tényező, utána legyilkoljuk az áldozatunkat.- csaptam vihogva a hátára.

-Akkor semmi ötletem.-nevetett velem.

-Majd eldől. Na menjünk be.-átkaroltam a vállát és úgy mentünk be.

Amint beléptünk az épületbe, a portán álldogáló idős úr leszólított és mosolyogva magához hívott.

-Jó napot. Miben segíthetek?- kérdeztem illedelmesen.

-Én szeretnék segíteni.- mozdult mosolyra a szája.- Ezt magának küldték. Tudja az az énekes fiú, G-Dragon ha jól tudom.

-Igen, jól tudja. Nagyon szépen köszönöm.- fogtam két kezem közé a dobozt és meghajoltam.

Visszasiettem a liftekhez ahol Klaudia már várt,

-Tőle?-nézett nagy szemekkel.

-Igen.- öleltem magamhoz a dobozt.

-Akkor én megyek be előbb, hogy eltudd rakni a dobozt. Tudod, el kell terelni a figyelmét.

-Ahha...

Kiszálltunk a liftből és nevetve tettük meg az utat és az ajtóban lévő Kulccsal kinyitottuk az ajtót, majd a kulcsot kihúztam és szobában lévő legközelebb kis szekrényre dobtam.

-Szerencsénk van. A dobozt tedd oda az asztalra és amint kijön a fürdőből te észrevétlenül menj be a dobozzal és tedd a legfelső polcra.- adta az utasításokat.

Mikor Rebeka kijött a fürdőszobából a törölköző a hajára volt tekerve és csak előre figyelt így amint üres lett a fürdőszoba, felkaptam a dobozt és bementem. Kis idő után Klaudia kopogott és utánam jött.

-Anyuék felhozassák a kaját. Fáradtak és nincs kedvük lemenni. Rebeka is már kiterült és arra kért, hogy szóljak, ha jön a kaja.

-Mit csinál?

-Az ágyon fekszik és fül hallgatóval zenét hallgat. Sima ügy, megkajál és bedöglik. Nem kis kell altató.- az utolsó mondatán nagyot nevettünk.- Mutasd már mi az.

Kinyitottam a dobozt és egy csodaszép ruha volt benne fekete lapos talpú balett cipővel. 

-Woow...-nézett ő is végig a ruhámon.-Tetszik itt ez a fehér rész, és hogy csipke, de ez a rózsaszín.

.Szóhoz sem jutok.- tényleg nagyon nehéz volt megszólalni, a ruha csodálatos volt. Felül fehér csipke, benne egy kis halvány rózsaszín csíkkal, és a szoknya rész is pont ugyan olyan szép színű, nemsokkal a térdem fölé érhet. 

-Szerintem meg akar fektetni.- nevetett. Nézd meg a cipőt. 

Felpróbáltam a cipőt és pont jó volt a lábamra.- Ezt meg hogyan a ...

Elbújtattuk a ruhát  és visszamentünk a szobába. Mikor megkaptuk a vacsorát, nagy étvággyal ettük és sajnos elfogyott. Pihentünk kicsit, majd mikor Rebeka már kifeküdt én bementem a fürdőszobába és lezuhanyoztam. A lehető legszárazabbra töröltem a hajamat és egy kicsit meg is szárítottam. Fogkefémmel párszor végig szántottam a fogaimon, majd előszedtem a sminkes cuccaimat. Egy krémmel bekentem az arcomat és a kezemet, hogy puha és illatos legyen, majd a szempilláimat egy szempilla spirállal festettem feketére. Hajamat kifésültem és a jobb oldalon elöl feltekertem és feltűztem. Kopogott valaki az ajtón.

-Jöttem.- lépett be az ajtón. - Vedd már fel a ruhát!

-Nyugi, még van időm. Szerinted így jó a hajam?- néztem felé.

-Ömm. Szerintem jó lessz. De rakhatnál több sminket.-javasolta.

-Nem. Azt szeretem ha természetes, de majd legközelebb egy kicsit kifesthetsz.- ajánlottam.

-Megegyeztünk, de vedd fel a ruhát.

-Jó fordulj el.- tette is amit mondtam.

Megfordult  és én felvettem a kikészített melltartómat, majd a derekamra tekertem a törölközőt és úgy húztam fel a csodaszép ruhát. Amint rajtam volt, levettem a törölközőt, félre raktam és felhúztam a kedvenc tangabugyimat aminek színe passzolt a szoknyáéhoz. Beleléptem a cipőbe és előre dobtam a hajamat.

-Megfordulhatsz. Na, jó lessz ?- kérdeztem vigyorogva.

-Ohh, természetesen. Amm jó lett a hajad. Mármint úgy jobb, hogy régen nagyon szar volt.- dicsért.

-Hahaha. Kössz.- vigyorogtam. 

-Héjj!!! Várattasd meg!-hozta fel az ötletet.

-Mi?- esett le az állam.

-Várattasd meg! Tudod, mint a filmekben. A  menőcsávók mindig megvárattassák a jó kislányokat. Most te légy a menőcsávó és GD legyen a jó kis lány. 

Erre a mondatára eszembe jutott a Crayon című szám MV-je, amikor parókában van és megkérdi "Why so serious?" Elmosolyodtam.

-Nah. Pont most kéne le menned. állítólag most van itt. De te nem mész le! Megváratod. Most te leszel a rosszfiú. 

-Jéézusom.- nevettem.

-Oké?

-Ááá... és ha elmegy?- aggódtam.

-Hidd el, ha egy kicsit is csípi a búrádat akkor megvár.

-Legyen...- lehajtottam a wc ülékéjét és ráültem, hogy ott várjam meg azt a tíz percet.

Egyre közelebb... (6.rész)

-Mi a fasz?- morgott és nyöszörgött a mellettem fekvő GD mikor pontban fél nyolckor ébreszteni kezdett az éjjeli szekrényen lévő elektronikus óra.- Ja, hogy ezt este én kapcsoltam be. A picsába már, el is felejtettem.

-Ühm...- adtam ki fura hangokat és mocorogni, majd nyújtózkodni kezdtem.- Már reggel van? Aaaah... 

-Fent vagy? - hajolt fölém GD és nagyon-nagyon aranyosan mosolygott le rám, de én csak mosolyogva bólintottam egyet.- Az este, ugye minden megvan?

-Persze GD, mindenre emlékszek.- nevettem fel rá.- Minden egyes csodálatos pillanatára. 

-JiYong... kérlek. Akkor gondolom nembántad meg?!- kérdezett kicsit félénken és láttam szemében a "Mond, hogy nembántad meg a velem töltött perceidet" félelmet.

-Nem, Nembántam meg egyetlen egy percét sem. Minden egyes pillanatát élveztem. Minden egyeset... JiYong- mondtam a lehető legszexibben a nevét.

 Annyira örültem, hogy megkért, hívjam a rendes nevén. Ő csak elmosolyodott és lehajolt, hogy a számra cuppanhasson és percekig csak csókolhasson. Annyira forró és nedves volt a csókunk, hogy állandóan vissza kellett fognom magamat, nehogy testem többet kívánjon.

-Akkor én megyek összedobok valami rágnivalót.- húzódott el a számtól és kimászott az ágyból.

-Oke, a konyhába még kitalállok, mert azt tegnap megmutattad...Csak kérlek annyit mondj el... Az a fürdőszoba ajtaja?- mutattam az ággyal majdnem szembe lévő ajtóra.

-Nem, ott a ruháim vannak- nevetett.- Az ott a fürdőszoba ajtaja.- mutatott a másik ajtóra.

-Ahh a francba, az lett volna a második választásom.- csaptam a matracra játékosan, JiYong pedig nevetgélve kiment a konyhába.

Én is kimásztam a kényelmes meleg ágyból és bementem a nagy, szépen berendezett és kivilágított fürdőszobába, hogy elvégezzem a napi rutinomat. Mivel nemnagyon sminkelem magamat és  persze egy férrfi fürdőszobájában miért is lenne szempillaspirál... Kezet mostam, majd a lassan csurgó kellemesen hideg vízben arcot mostam. A mosdó mellett lévő törölközőtartóról levettem a selymes törölközőt és beletöröltem a vizes arcomat. Visszamentem a szobába és felöltöztem a tegnapi ruhámba. Már a konyhába menet éreztem a pirított kenyér finom illatát. JiYong a konyhában állt és engem várt, én odamentem mellé, puszit nyomtam az arcára amibe ő belepirult és hátulról áttöleltem. Falatozás után a konyhába hozta a cipőimet és a táskámat, majd miután felvettem a garázsba mentünk, hogy beüljünk az autóba. Mikor beléptünk a garázsba az érzékelős lámpák kigyúlltak és megvilágították azt a csodálatos fehér luxus autót amiről mindenki beszéll.

-Wow, ez szebb mint a képeken. Ez csodálatos.- hüledeztem.

JiYong az anyósülés felőli ajtót kitárta nekem, hogy beüljek az autóba, míg ő megkerülte az autót addig én körbenéztem és mendenhol megfogdostam a csodaszép vörös bőrbe borított autó belsejét.

-Az csodálatos, ez egy álom. Most már minden vágyam teljesült.- vágtam bamba képet és csak csodálkozni tudok, hogy JiYong csak nevetett rajtam, és pofánröhögtem volna magamat a hejébe.

Kikanyarodtunk a garázsból és az út amit megtettünk rövidebbnek tűnt mint volt. 

Egyész úton JiYong mesélt arról, hogy milyen volt mikkor még a Big Bang kezdődött, hogy mennyire nehéz volt a kezdet, de mindenbe beleszoktak, fotózások, klipp forgatás, találkozók, koncertek. Észre sem vettem, hogy megérkeztünk csak mikor JiYong leállította a motort a szálloda előtt és felém fordult. 

-Esetleg este ráérnél és eljönnél velem randizni?- fordult felém félénken.

-Igen, szívesen elmennék, nagyon jó lenne.- pirultam el.- De úgy, hogy anyuék ne tudjanak róla. Mint a tegnap este.- mosolyogtam rá.

-Akkor fél tízkor érted jövök és elmegyünk vacsorázni.

-Ohh a francba, nekem nincs ruhám, mármint van farmerom, pólóim és pár ingem, de ezeken kívül semmi.

-Ne aggódj, majd én megoldom. Te csak érezd jóll magadat és este találkozunk.- simított végig az arcomon és csókra hívva felém hajolt. 

Ajkaink egybetapadtak és ízlelgették egymást, majd nagy nehezen elválltak és én kiszálltam az autóból. A járda széllén álltam és végignéztem ahogy JiYong elhajta. A szállodában odaintegettem a pult mögött álló idős recepciósnak és szép napot kívántam neki, ő aranyosan visszamosolygott és élményekben gazdag napot kívánt. A liftben felfelé végig vigyorogtam magam elé és várrtam, hogy megálljon az emeletünkön. A folyosón csendben végigsétáltam egésszen a mi szobánk ajtajáig és halkan kopogtam. Két percig kopogtam mie kinyitották nekem az ajtót. 

-Hol voltál? Miért csak most jöttél? Mi a francot csináltál, egész este téged vártalak?!- kiabállt velem suttogva.

-Kuss, menjünk be a fürdőbe, majd ott.- bújtam be mellette és célbavettem a fürdőszobát.

-Húzzál én összerakom az ágyamat, hogy senki ne vegye észre, hogy csak most jöttél meg.

-Köszi.- futottam lábujjhegyen a fürdőbe és hallottam ahogy magában "BlaaBlaaBla-ázik" 

Levetettem a ruháimat, felfogtam a hajamat és bemásztam az elhomályosított zuhanyzófülkébe, megengedtem a vizet a lengyos és hagytam, hogy végigcsorogjon a testemen. Az ajtó kinyitódott Klaudia bejött, majd rögtön ki is ment, nemtelt belehúsz másodpercbe sem, hogy viszont lássam. Beléppet a kis szobába és magunkra zárta az ajtót. Nagyon furcsálltam mivel ő a kis, zárt szobákban bepánikol. Elálítottam a hátamra folyó vizet és körbenéztem.

-Légyszi ide a...- nem is kellett tovább mondanom, a törölköző már röpült is be a a fülke  fedetlen tetején.

-Mi lenne veled ha én nem lennék.

-Nem is tudom.- nevettem fel. és kiléptem a fülkéből magamra tekert törölközővel.

-Nem kell a rizsa.- bunkózott, majd hirtelen stílust váltott és kiváncsisággal teli szemekkel és vigyorral fordult felém.- Mond... dugtatok?

-Nem. Felhívott magához, körbevezetett a lakásán, felbontott egy pezsgőt...-meséltem.

-És keféltetek?- vigyorgott.

Nem... Csak csókolóztunk, simogattuk egymást és...-meséltem volna tovább.

-Ééé szexeltetek.- csapta össze a tenyerét ünnepélyesen.

-Nem... nem feküdtünk le. Elmentünk aludni.

-Unalmasak vagytok.- forgatta a szemét, felállt és elővette a szempilla spirálomat és festegetni kezdte magát. 

-De ma este randizunk.- vigyorogtam rá a tükörben.

-Oooh... Mi a téma?- vigyorgott vissza és tátott szájjal folytatta a másik szemével.

-Vacsi.- tapsolgattam.

Akkor jóll kell kinézned!- vigyorgott.- És falaznom kell neked.

-Igen és igen.- néztem rá boci szemekkel.

-A második még menne, de hogy te jóll nézz ki... Akkor nagyon meg kell magam erőltetni. 

-Hahaha...- "nevettem" gúnyosan és meglöktem őt.

-Na jó. Húzzál már öltözz fel és majd este lopd el nekem az alsógatyáját.

-Nem lopom el az alsónadrágját! Idióta.- nevettem és elfordítottam a kulcsot a zárba, hogy kimenjek a szobába felöltözni.

Öltözködés után visszamentem a fürdőszobába és Klaudiával csináltunk pár képet mielőtt elmegyünk túrázni.

Egyre jobban... (5.rész)

Az elmúlt egy és fél hét... Amióta megérkeztünk Szöulba... Fantasztikus. A koncert, hogy összeismerkedtünk a banda tagokkal...
A mindennapi találkozásaink GD-vel és a bandával... A szüleink is össze barátkoztak a kedvencenkel és már azt is megengedték, hogy együtt menjünk el várost nézni, bulizni, de persze mindig bekapcsolva kellett lenni az én és GD mobiljának én mindig felkellet vennünk ha keresnek...
Ezeket leszámítva néha ő is lejöttek a fiúkkal sörözgetni, koktélozni...
A mai este csak én és a banda találkozunk, a húgaim ma fáradtak...  Amint végeztek a próbákkal értem jönnek és elvisznek egy felkapott bárba...
-Nemsokára ott vagyok.- hívott Seungri.- Gyere le, a taxi nem vár.
-Á, hogy taxi... Sietek.-tettem le a telefont és gyorsan a zsebembe süllyesztettem míg beszóltam anyuéknak, hogy elmentem.
Le is futottam, ki a hotelból ahol mint Seungri mondta, egy taxi állt. Beültem hátra ahol Daesung és Seungri ült. Puszival köszöntöttem őket és megkérdeztem, hogy hová is megyünk. Meg is mondták, de nem ismertem a helyet, soha nem hallottam róla.
A bár előtt GD várt aki odafutott hozzám és nagy öleléssel köszöntött.
Bementünk a bárba és a hely foglalás után rendeltünk is. Vagyis az első körben TOP rendelt így mindenkiét ő választotta. Amikor kijöttek az italok mindenki nézett... Top magának egy kis whiskyt rendelt, nekünk pedig koktélt, ami tele volt pakolva alkohollal. Természetesen szívókával szürcsölgettük a piát, mindenkinek hamar megjött a jókedve. Csak nevetgéltünk és hülyéskedtünk, majd Taeyang hívott meg mindenkit. Mindenki meghívott mindenkit egy körre... Sokat ittunk és már mindenki vihogott, én is. Daesung és Taeyang taxit rendeltek, mert már úgy érezték, hogy nem bírnák tovább és ideje lelépni. Én és GD már csak narancs levet rendeltünk magunknak, és azt iszogattunk. Mikor már TOP és Seungri is csak vihogni tudtak, akkor nekik is hívtunk egy taxit. GD elmondta a taxi sofőrnek, hogy hová vigye őket, majd mi is beszálltunk egybe és... GD csak az ő címét mondta.
-Gondolom nem baj, ha előbb elmegyünk hozzám. Nem kell félned, nem bántalak.- mosolyog.
-Nem, nem féllek csak furcsa. Mármint, te idol vagy, én meg csak egy egyszerű csaj.
-Dehogy vagy te egyszerű, te különleges vagy.
-Jajj, ne hülyéskedj.- nevettem, és a combjára csaptam egy kicsit, és míg ott tartottam a kezemet ő rátette az övét, így az út hátralévő részét csendben utaztuk le.
A hatalmas ház előtt kitett minket a taxi G-Dragon pedig kifizette.
-Ez az én házam.- mutat a hatalmas villára. Gyere igyunk valamit.
Az ebédlő hatalmas volt és szép, fehér bőrből voltak a fotelek és ülő garnitúrák.
-Ülj le addig hozok valamit inni.-mondta majd kirohant a szobából.
Percek múlva két pezsgős pohárral és egy pezsgővel jelent meg. Letette őket az asztalra és felbontotta a pezsgőt, én kényelmesen ültem és figyeltem őt.
Megtöltötte a poharakat, az egyiket nekem adta és leült mellém.
-Ezt arra, hogy megismerhettük egymást.- koccintottunk és beleittunk a pezsgőbe.- Én komolyan gondoltam. Mármint azt, hogy te különleges vagy. Számomra nagyon.- mondta és felém hajolt, megcsókolt.
Puha ajkai az enyémet súrolták, lágyan érzékein csókolt. Másik kezével megtámasztotta a fejemet és csak tovább csókolt. Mikor elhúzódtunk egymástól, alig kaptam levegőt, ez tényleg megtörtént.
-Ennyire?- néztem rá csodálkozva ő pedig közel hajolt és puszit nyomott az arcomra.
-Ennyire.- letette az asztalkára a poharát és az enyémet is elkérte.
Mikor letette mindkét poharat, a távirányítóért nyúlt és zenét kapcsolt. Valami laza kis zene szólt, de én megkértem, hogy tegyen inkább saját zenét.
-Az jobban beindít.- búgtam.
-Ennyire tetszik?- mosolygott és mellém ült.
Úgy mint előbb megfogta a tarkómat  és magához húzott. Ráharaptam a számra és az övére néztem.Előrehajoltam és a szájára tapadtam, forrón érzékien csókolt vissza. Mindent beleadtunk csókunkba, felhúztam a térdeimet, majd feltérdeltem és áttettem a lábamat GD-n. Tetszett neki, az ölébe ültem és úgy csókoltuk egymást, egyre hevesebbe. GD a pólóm alá nyúlt és simogatni kezdte az oldalamat, majd a számba harapott, mire én a csókunkba nyögtem. Megfogta a pólóm széllét és lehúzta rólam, majd a földre dobta, és a sajáta is erre a sorsra jutott. A csókunkba nevetett, majd oldalra döntött és fölém magasodott, a nyakamat kezdte el harapdálni, csókolgatni és szívogatni. A csípőmet simogatta majd a nadrágomat kezdte el kigombolni, lehúzta az enyémet, majd felálltam és lesegítettem róla a sajátját. Megpördültünk és az egyik fotelbe löktem, majd az ölébe másztam és úgy csókolgattuk egymást. A fenekemet fogta és simogatta, a derekamat, a hátamat. Két kezem közé fogtam a fejét és úgy csókoltam. Megragadta a hajamat és óvatosan hátrahúzta a fejemet, a nyakamat kezdte el csókolgatni. A lábam között éreztem, hogy mennyire kíván, tudtam, hogy alig bír magával, de én csak jobban húztam az agyát. Tudta, hogy megkaphat, de nem használta ki.
-Annyira kívánlak.- suttogta a fülembe.- Annyira akarlak, azt akarom, hogy az enyém légy.
Nemszólltam csak a nyakába karoltam és a vállára hajtottam a fejemet, ő pedig puszit nyomott az arcomra.
-Féllek, hogy csak az alkohol miatt...- folytatta.
-Nem...- vágtam a szavába.- Teljesen ura vagyok magamnak.
-Azt akarom h az enyém légy.- megfogott és velem együtt felállt a fotelból. - De nem most rögtön. Furcsa, hogy ezt mondom, de te más vagy mint a többi, te... Különleges vagy számomra.
-GD...
-Psszt...- tette az ujját a számra.- Azok az ajkak...-  mondta és forrón szájon csókolt. Randizni szeretnék.-suttogta
-Hát tegyük.- hajoltam előre és szájon csókoltam.
- Most menjünk aludni, reggel hazaviszlek, ezt majd megbeszéljük.
Bementünk a szobájába és befeküdtünk az ágyba, szorosan egymás mellett feküdtünk.
-Hallom ahogy dobog a szíved.- mosolyogtam rá.
-Mert teljesen zavarban vagyok.
-Tőlem?- kuncogtam.
-Igen, tőled.- nyomott egy csókot a homlokomra.
A kezünkkel játszottunk, birizgáltuk egymás kezét, néha fel-fel kuncogtunk, de egy ágyban egymás mellett aludtunk el és úgy éreztem, hogy megtaláltam a másik felemet, és most már teljes vagyok vele együtt.
.

Nagy bumm! (4.rész)

*Elérkezett a koncert napja. *
Kilenckor ébresztett a telefonom, úgy állítottam be, hogy Big Bang Monster-ja szóljon, mivel ezt a számukat nagyon megkedveltem. Míg a szám végig nem szóll addig az ágyban feküdtem. Amint vége lett kikeltem az ágyból, beálltam a zuhany álá és hagytam, hogy a langyos víz mindenhol beterítsen. Fél óra múlva kiszálltam és megszárítottam a hajam. Mikor már mindenki felkelt lementünk reggelizni. Reggeli után elkezdtünk készülődni. Kisminkeltem magam, ami csak a púderből egy kevés szemhéjpúderból, tusból és szempilla spirálból állt. Kivasaltam a hajamat, és kotorni kezdtem a táskámba. Természetesen külön ruhát készítettem a koncertre ami egy G-Dragon One of a Kind-es fekete feszes pólóból és a kedvenc fekete feszes nadrágomból állt amiben az YG-nél is voltam. Fél tizenegykor mind beültünk az autóba és a félórás utat megtéve, leparkoltunk.
-Szóval itt lesz a koncet.- nézett anyu.
-Aha... Látni?!- nevettem és a sok sorban álló rajongóra néztem akik Big Bang dalokat énekelgettek.
-Na... Jó akkor elkisérünk titeket a VIP-s kapuig és le is lépünk.
Úgy is tettek ahogy mondta. Elkisértek addig ahol felkellett mutatnunk a VIP-es jegyünket, de előbb anyu elmondta, hogy amint vége a koncertnek hívjuk fel őket és azonnal ittlesznek értünk.
-És ha valami baj van akkor is. Vigyázz a húgaidra.
-Jó, jó. -két puszi után elmentek.
A bejáratnál felmutattuk a jegyeinket és egy fiatal csávó megkért, hogy kövessük őt. A színpad mögött, öltözők mellett, sminkesek és fodrászok, dolgozók mellett vezetett átt minket a VIP-s helyünkre. Egy állványon foglaltunk helyet ami majdnem egy szintbe volt a színpaddal, talán csak tíz-tizenöt centivel volt lejjebb. Nagy hely volt, voltak hátul székek és egy-két asztal, el is foglaltuk az egyiket.
-Ti maradjatok én megyek venni valamit. Mit kértek?- kérdeztem.
Odamentem a pulthoz és kértem három ásványvizet és három csokit.
Órákon keresztül csak beszélgettünk, de nemsokkal a koncert kezdetet előtt megtelt a hely, így felálltunk és odamentünk a korláthoz, majd további egy és fél órát beszélgettünk ott is.

Egyszer csak elkezdett a koncert és mindenki nagy visításba kezdett. Az első szám ami elkezdett az a Monster volt. A színpad közepén egy hatalmas lépcsősor volt amire rávilágított a fény, és ott jelentek meg a fiúk. Lassan mikrofonnal a kezükben énekelve sétáltak lefelé. Eszméletesen jóll néztek ki. A tömeg visingott, pattogott világító Big Bang logós lámpákkal. Az egész számot gégig énekeltük. Fotóztam párat  a fényképező gépemmel. Az egész terem dübörgött a zene ritmusára. Majd lassan elhalt minden, hatalmas csend, majd újjab visítás, ritmusosan. A rajongók csak kiabáltak: Big Bang, Big Bang, Big Bang.

-Helló Szöul. Újra itt a Big Bang.- ordította a mikrofonba G-Dragon és ekkor elkezdett szólni a Fantastic Baby.
A rajongók megőrültek és visítozni kezdtek. A banda csak énekelt tovább és élvezte, hogy ennyi rajongójuk eljött.
A fiúk énekeltek, táncoltak az egyenruhájukba, majd a szám végén Seungri,DaesunG és TOP eltűnt hátul és csak GD és Taeyang kezdett bele a Good Boy című számba. A tömeg velük együtt ordította a szöveget. Majd a szám végén GD is eltűnt és csak Taeyang marad, aki belekezdett az Eyes, Nose, Lips című számba sok rajongó örömére.  A mellettem lévő lány sírni kezdett. Gondolom annyira tetszik neki ez a szám. Majd TOP jött vissza a színpadra és felzendült a Turn It Up. Odajött a VIP emelvényhez és mintha nekünk énekelne végignézett rajtunk és mikor felismert engem és a húgaimat ide is kacsintott nekünk. Mire mi hárman megszorítottuk egymás kezét és ürültünk magunknak. TOP énekelve végigsétált a színpadon és táncolt hozzá. Látni lehetett rajta, hogy élvezi a saját előadását.
-EouuEouu Eww Eww Eww.- két másodpercig nagy csend majd mindenki tapsol, visít, pattog.
Top megköszönte és ekkor a banda többi tagja is felfutott a színpadra és rákezdett a Bad Boy.
G-Dragon kezdte, majd jött Daesung. Mindenki futkosott táncolt a színpadon, le-le kacsingattak a tömegre.
Taeyang és GD odalyött a VIP emelvényhez és míg Taeyang a másik felén énekelt előttünk GD mosolyogva figyelte a tömeget.
-Úgy megértene engem. mint te, édes.... Oh te, gyere vissza hozzám je-jje-je- énekelte a tömegnek Taeyang.
 GD kezét előrenyújtva közeledett felénk és én is odanyújtottam neki az én kezemet amit meg s fogott és így énekelte.
- Én vagyok az, akit szeretsz, sajnállom rosszfiú vagyok. Igen, hagyj csak el, te jó lány vagy. Minnél több idő telik el, annál jobban szeretsz meg engem.- ekkor mosolyogva rám kacsintott és végig nézve a húgaimon és a körülöttünk lévő embereken elsétált.- Csak csalódások fognak maradni....
Klaudia hangosan a fülembe vísított és pattogni kezdett.
-Jézusom, ez mi volt?- ordította a fülembe és tátott szájjal, csillogó szemekkel várta a válaszomat.
-Nemtudom.- nevettem és visszakiáltottam neki, hogy hallja.
-Tetszel neki.- ordítota Rebi is.
-Jajjmár, ne hülyéskedjetek.- nevettem és tovább figyeltem a produkciót.
 Megérte várni a koncertre, több ismerős számuk is elhangzott, egyenként is énekeltek... Haru,Haru, Crayon, Ringa-Linga, DOOM DADA, Baby Good Night, Still Alive, Tonight, Blue, Tell Me Goodby, Seungri és Daesung dalai is voltak amiket én nemismertem.
A koncert végén elvezettek minket egy helységbe ahol várnunk kellett, de mi addig kibeszéltük az aegész koncertet, fangörcsöltünk, örültünk, és megbeszéltük azt is amikor G-Dragon megfogta a kezemet és a szemembenézve énekelt. Beszélgetés közbe pedig vásárolgattunk is pár felsőt, fotókártyát, albumot.
Fél óra várakozás után sorban bementünk a helységba ahol a fiúk aláírták az ott vásárrolt albumjainkat, pólóinkat és fotókártyáinkat. Majd kivártuk a sorunkat a fotózkodásra. Egy mögöttünk áll´ío lányt kértem meg, hogy fotózzon le minket.
Szerencsémre a két kedvencem, G-Dragon és TOP egymás mellett ált így én beálltam ketőjük közé, Klaudia Taeyang és Seungri közé állt, Rebeka pedig TOP és Daesung közé.
TOP a vállamra tette a kezét Gd pedig a hátamat akarta megfogni, de sajnos, vagy szerencsémre a fenekemtől pár centire pient a keze.
-Kérlek sok képet csinálj.- Szólt GD a lánynak. - az első két kattanás után a fiúk helyet váltottak, TOP előrenyújtotta a vállamon pihentetett kezét, mintha fegyvert tartana a fotózó lányra. G-Dragon pedig lejjebb csúsztatta a kezét a fenekemre és meg is markolta. Elég fura fejet vágtam ő pedig közben puszit nyomott az arcomra. A fényképező gépem pedig elsült és elkészült a fotó amin elég idióta fejet vágok GD miatt. A hetedik (ha pontosan számoltam) kép után megköszöntük és távozni  készültünk. Léptem volna előre mikor valaki megragadta a kezem és visszahúzott. Mikor megláttam,  ki az eléggé elcsodálkoztam, hogy mit is akarhat tőlem. De ő csak így szólt:
-Csodálatosan festesz ebben a felszerelésben. És az a felnék.- ekkor beharapta a száját és mosolyogva várta a következő VIP jegyes rajongókat a fotózásra.
Én odamentem a fényképező gépemért és megköszöntem a lánynak.
Kifelé sétáltunk mikor valki kiabállására lettem figyelmes. Megfordultam, hátha nekem kiabál valaki.
-Várj, Várj, kérlek várj.- futott oda egy rózsaszínbe öltözött lány.- Hadd készítsek veled egy fotót. Valamiért kaptál GD-től egy puszit, fontos lehetsz számára. Kérlek...
-Ömm... oké. Klaudia, kérlek, egy képet.
.Meg is csinálta a képet, a lány még megkérdezte, hogy fel e teheti az internetre. Természetesen megengedtem neki. Kint felhívtam az anyut, akik el is indultak értünk.
-Egy közeli kávézóba voltunk, mert gondoltuk, hogy nemsokára vége a koncertnek.
-Ja, jó. Mennyünk vissza a szállásra, kajáljunk meg és sétáljunk el egy bárba.
Visszamentünk a hotelba, megvacsoráztunk és egy óra pihenés után elmentünk sétálni. Negyed óra gyaloglás után beültünk egy koktél bárba, ahol kapni lehetett a világ összes koktélját.
Leültünk és mindenki kiválasztotta, hogy mit kér, így én odamentem a bárhoz és felültem az egyik bár székre és vártam, hogy felvegyék a rendelésem.  Hallottam, hogy kinyitódik bár ajtaja és nevetgéllő fiatalok jönnek be rajta. Ekkor egy fekete nadrágos, fehér inges fiú ült mellém és amikor megfordult és mosolyogva rámnézett majdnem megfulladtam.
-GD?!- kérdeztem elképedve.
-Igen, drága.- mondta és odahalyolt egy pusziért.-Meghívhatlak?
-A családommal jöttem.- mondom még kábultan.
-Semmi probléma, üljetek hozzánk. Ott ni, ott ülünk, mi. Gyertek.
-Rendben.- egyezek bele.
-A szüleitek?- kérdezi még mosolyogva.
-Igen.- a pincér felveszi a rendelésem és én visszamegyekk az asztalhoz.- A pincér nemsokára hozza. Ömm... A Big Bang meghívott minket az asztalához.
-Azok akiknek a koncertjén voltatok?- kérdezte mosolyogva anyu.
-Igen.- vigyorgok, Klaudia és rebeka pedig türelmetlenül várja a fejleményeket.- Odaülünk hozzájuk?
-Mi nem, ti menjetek.- szóll apu.
Nem is kellett több mind a hárman odasétáltunk a srácok asztalához, ők illedelmesen hellyel kínáltak, még süteményt is rendeltek nekünk.
Két órán kereszt ül ismerkedtünk és meséltünk nekik az otthonunkról, az iskoláról. Ők is meséltek arról, hogy mennyi hazug pletyka terjed róluk, mennyi fantasztikus emberrel találkoztk, hová jutottak el, és persze a közös próbákon való emlékeikről is meséltek amin Daesung majdnem megfulladt a nevetéstől.
-Fáradtak vagyunk, ideje menni.- jelent meg anyu.
A fiúknak lefordítottam mi is a szitu, ők pedig nagy motyogásba kezdtek, hogy minek is menni, még fiatal az este. Végül úgy döntötttek, hogy ők is végeztek a bárban, fizettek majd közölték a szüleinkel angolul, hogy akkor elkísérnek.
Elöl anyuék sétáltok, mi pedig méterekkel lemaradva mögöttük. Klaudia, bal felén Rebeka, a jobbon Seungri és Daesung sétált, mögöttük TOP és Taeyang, azok mögött pedig én és GD. A hotelig visszavezető úton csak beszélgettünk, majd mikor csökkent a köztem és GD között lévő távolság, ő a kezem után nyúlt és lenézve rá megfogta, majd visszanézett és rám vigyorgott.
A hotel előtt a fiúk sorba puszit nyomtak előbb Klaudia, Rebeka, majd az én arcomra is és távoztak, mindössze egyvalaki maradt. GD.
-Holnap. Találkozunk? Kérlek. Csak ti és mi. A bárban. Kérjétek meg  szüleiteket, iszogathatnánk. - nézett rám.
-Nem is tudom, megpróbállhatom, de nemvagyok enne biztos.- nézek rá.
-Akkor majd elkérlek titeket.- mondja vigyorogva.
Előhúzok az oldaltáskámból egy tollat és kettő számot írok fel a kezére. 405 és 409. Csak hogy tudja, hogy az a mi szobánk, a 409-es mellé odarajzolok  egy szívecskét is. Elteszem a tollat, megölelem, megköszönöm a szép estét, a koncertet és puszitnyomok az arcára, majd megfordulok, hogy felmenjek a szobánkba, de előbb még visszafordulok, hogy láthaasm őt. Ott áll szerencsétlen ül bevágva a dircipofit amitől nevetnem kell. Csókot nyomtam a kezemre és odafújtam neki, ő azt immitálta, hogy elkapja, majd mint egy idióta, pofonvágta magát azzal a kézzel amelyikkel elkapta a csókomat. Már hangosan nevettem mikor beszálltam a liftbe és az ajtaja rám zárult.

Meglepetés út (3.rész)

Reggel kómás fejjel keltem mikor ébresztett az ébresztő.
-Ömm... ma öltözzetek szépen, kérlek. Van egy meglepetésem.- mondtam és rácsaptam a mellettem szunyálló húgomra.- Hallottad?
-Ühümm.- nyörzörögte és felém fordult az egész testével.- Hová megyünk?- kiváncsiskodott.
-Mondtam, hogy meglepi. Menj kelcsd fel az anyuékat.
Még egy-két másodpercig feküdt és csak utánna ment ki én addig felkeltettem a másik álomszuszékot. Lementünk reggelizni, majd vissza a szobába, mert még volt fél óránk az indulásig.
Fél óra alatt megigazítottam a hajamat, a sminkemet és végignéztem magamon a nagytükörben. Fekete csőnaci volt rajtam, amiben nagyon formás a fenekem (egoizmus), világoskék ing és szintén fekete teniszki volt rajtam.
Lementünk a bérelt kocsihoz és elkértem a GPS-t, hogy beállítsam, hová is kell mennünk.

Pontosan negyvennyolc perc volt az odaút, a forgalmas város főutain keresztül, de megérkeztünk a hatalmas épület elé, ahol apu parkolót keresett, majd le is parkolt.
-Mond, hogy ez az amire gondolok.- maradt tátva a mellettem ülő Klaudia szája.
-A nyelvtanárral felhívtuk a recepciót és nagynehezen, de lebeszéltük velük a mai időpontot. Jóll nézzetek körül, mert lehet nemlessz több ilyen alkalmatok.- mosolyogtam és megfogtam Klaudia állát, hogy becsukjam a még mindig tátva maradt száját.
-Mi még mindig nemtudjuk, hogy mi ez.- szólalt meg mögöttem apu aki bámulta a magas építményt.
-Nyugalom, majd bent elmondják. Aztmondták, hogy tudnak angolul. Körbevezetnek minket.
Klaudiával kézenfogva és izgatottan sétáltunk be a bejáraton. A recepció fölött egy hatalmas tábla lógott, rajta a kely nevével.





-Jó napot kívánok! Cződör Kamilla vagyok, egy hónappal ezelőtt telefonáltunk.
-Ááh. Kamilla kisasszony. Jó napot kívánok, már vártuk önöket.- állt fel az öblös székben ülő nő és mélyen meghajolt, én is követtem a példáját.- A kolléganőm, majd körbekíséri magukat.- Mutat a mögötte ülő fiatal húszas évei elején járó lányra.
A lány feláll, kijön a recepció mögül és mélyen meghajol.
-Szép napot kívánok, MinHee a nevem. Én fogom önöket körbekísérni.- mosolyog.
-Kérem, tegezzen csak minket.- mosolygok visza.
-Rendben.- nevet fel megkönnyebülten. -Akkor menjünk.- emeli fel a kezét és elindul jobbra. 

-Bemutatom az YG Familyt.  . A YG Entrainment-et 1996-ban alapított. Jang Jong Sok.. A vállalatunk tehetségkutatással foglalkozik, de egyben az előadók menedzselését is végzi, valamint lemezkiadóként is funkcionál. Színészek menedzselésével is foglalkozik.- mondta betanultan a lány én pedig fordítottam a többieknek.- A K-pop olyan nemzetközileg is ismert előadóinak menedzsmentje és kiadója, mint a Big Bang, a 2NE1 vagy PSY. Gondolom ismerik őket.- nézett felénk mosolyogva.

-Igen, ismerjük őket, nagy rajongója vagyunk a Big Bang-nek és a 2NE1-nak.- vigyorogtunk a lányra  ami csak sétált lassan előre.
-Akkor gondolom tudják, hogy a napokban lessz, itt Szöulban Big Bang comback nagykoncert. A  VIP jegyesek pedig  készíthetnek velük fotót is.
-Természetesen tudjuk, mi is VIP jegyesek vagyunk.- mosolyogtunk egybe hárman.
-Ááh ez remek. Gratulállok, ha gondolják most is bemehetünk a fiúkhoz. Ha jólltudom mind itt vannak és próbálnak.
-Az nagy megtiszteltetés lenne, nagyon megköszönnénk.- dermedtem le
-A legfelső emeleten van a stúdió. Addig még van idő, még messéllek egy-két dolgot. Nos... Bevételforrás tekintetében a Big Bang a kiadó legsikeresebb előadója. A YG Entertainment 1996 óta több mint 140 stúdióalbumot és Középlemezt jelentetett meg, a dél-koreai szerzői jogvédelmi egyesületnél pedig 2014 októberével bezárólag 962 dal szerepel bejegyezve a nevére.A kiadó albumeladás szempontjából legsikeresebb előadója a Big Bang, 2012-ben a kiadó eladott albumainak 50%-át tette ki az együttes, a Big Bang vezérének, G-Dragon-nak a szólóalbuma pedig újabb 26%-át. PSY a Gangam Style sikere ellenére is csak 12%-át adta az eladott albumoknak. 2013-ban a YG legsikeresebb előadója G-Dragon volt csaknem 200 000 eladott albummal, őt Seungri követte 77 000 példánnyal. 2014-ben a legsikeresebb eladó a 2NE1 volt 56 000 eladott példánnyal, Taeyang és a Winner pedig egyenként 53 000 darabot adtak el albumaikból. Most pedig ahová befoglak vezetni titeket, az az YG fotógalériája, kérlek vigyázzatok. -mondta közbe bevezetett a jóll megvilágított terembe.
E gy hatalmas fal volt előttünk amin az YG hírességei szerepeltek, ezt a falat megkerülve egy teljesen fehér szoba lett látható, mindössze a parketta volt világosbarna és a fal fenti részén végigfutó piros neonlámpa. Több képet láttam a Big Bang, 2NE1 tagjairól és PSY-ről is.
Lassan végigmentünk a folyosókon, az egyiket követte a másik. Egyszer csak nagy nevetés. Klaudia majdnem elájult a látványtól, mikor én is a hangok felé fordultam rájöttem, hogy miért.
-C...CL.- maradt tátva a szája.
-Igen, látom nagy rajongója vagy. Az első alkalommal én is így reagáltam.- mondta mosolyogva MinHee és integetett a felénk közeledő 2NE1 tagjainak. - Sziasztok, már végeztetek is?
-Igen.- válaszolta Minzy. 

-Megkérhetnélek titeket?- és ránk mutatott.
-Ó...Hát persze.- válaszolta CL és hármunkra nézett.- Gondolom ismertek minket, legalábbis úgy néztek.- bólogattam vigyorogva.- És szeretnétek képet velünk?
-Igen, igen, igen. Igen.- hadarta a mellettem lecövekelt Klaudia.
Dara nagyot nevetett és úgy beálltak, hogy mi is elférjünk mellettük, közöttük. A szüleink lefotóztak és angolul megköszönték.
-MinHee, van nálad toll és papír?- nézett a fiatal lányra a kpop királynője.
Nem válaszolt csak mosolyogva áttnyújtotta a papírokat és a tollakat.
Mind alá írták a lapokat hármunk számára és az utolsóként aláíró CL egy idézetet is odaírt számunkra, majd elköszöntek és tovább nevetgélve elvonultak.
-Háááát... Ez váááv, volt.- szólalt meg elsőként Rebeka.- Mit írtak rá?- mutatta fel a lapját.
-Az Oh My Gawwddd. Ez egy gyakran használt mondása- olvastam fel hangosan, majd az enyémet is.- A  legjobbnak akivel találkoztam.
-Az enyémre pedig...- próbálkozott vele Klaudia is.- A legnagyobb rajongómnak. Jézusom, lássátok mit írt nekem?- maradt tátva a szája.- Soha többet nem mosom ki ezt a pólót... Láttátok? Bom és CL is hozzáért.- ámuldozott.
Mindenki nevetett rajta, főképp anyu és apu. MinHee csak a szája elé tette a kezét és halkan kuncogott.
A legfelső emelet felé tartva még több stúdiót, tánctermet és pihenőt bemutatott nekünk a lány, én és Klaudia fordítottunk. Már hallottuk az éneklést a Big Bang stúdiójából és megállva az ajtó előtt MinHee arra kért benn ünket, hogy vegyünk nagy levegőt mielőtt bemegyünk.
Egyszercsak a lány rámarkolt a kilincsre és két nagy kopogtatás után teljesen kitárta az ajtót és mi pedig tátott szájjal néztünk be.
Nem arra a látványra számítottam ami bent várt, így nemtehettem róla, de teli toroból nevetni kezdtünk. Én, Klaudia, Rebeka és MinHee.  Anyu és apu leültek a stúdióhoz legközelebbi folyosón lévő fotelba, hogy majd ott megvárnak miket.
Mikor feltárult az ajtó a négy adonisz szintén teli torokból nevetett mivel az ötödik, Daesung idióta pózban állt pólója kitömve egy piros párnával és szája körbefújva tejszínhabbal. Mikor meglátott minket  csak felénk fordult és mosolygott.
-Daesung, így kell üdvözölni a rajongóitokat?- vihogott MinHee.
Daesung bólogatva odajött hozzá és a habos képével puszit nyomott az arcára, a lánynak még ideje sem volt, hogy rájöjjön mit is akar tőla a nagy gyerek. Nevetve elhúződott a lánytól aki törölgette le az arcáról a tejszínhabot. Daesung kihasználta az alkalmat, hogy mi ott állunk mosolyogva és csodálkozva, így odajött. Egy újjal az arcához nyúlt és előbb Rebeka, Klaudia, majd az én arcomra is kent egy kis tejszínhabot. Mi csak álltunk és nevettünk, mindenkin. Seungri és GD már dobálta magát úgy vihogtak rajtunk és azon, hogy MinHee nagyot ütött Daesung vállýra mivel minket is összekoszolt.
-Semmi baj.- mondtam majd leszedtem az orromra kent habot.
-Fiúk, ők azért jöttek, hogy megnézzenek titeket, ti pedig terrorizáljátok őket. Ők is ottlesznek a VIP-sek között, szóval emlékezzetek majd rájuk és ott mindenki előtt majd jár nekik egy cuppanós puszi.- magyarázta mutatóujját felmutatva.
-Ugyan csak három lány vagyunk a sok közül, viszont szerencsések, mert ide is eljutottunk.
-Hová valósiak vagytok?- szólalt meg Seungri.
-Szlovákia.- válaszolta Rebeka, ő is sokat tanult már az alap szavak és kérdések közül.
-Gyertek, üljetek le.- mondta G-Dragon és a bőrfotelok felé mutatott.
-Kedves, váv... - vihogott MinHee.- Jó tudom, te mindig az vagy.
-Szépek vagytok.- mondta GD és mosolyogva mélyen a szemembe nézett. Természetesen az egész fejem belevörösödött abba ahogy nézett, de illedelmesen megköszönten és nevetve színpadiasan meghajoltam.
-Megjöttem, kezdjük fiúk, már csak pár nap. Jött be egy idősebb pasas, akit már láttam pár videójukban.
-Ohh elnézést, mi már megyünk is.- pattant fel MinHee és elköszönt.
-Akkor a koncerten találkozunk.- szólt utánnunk GD.
Hátranéztem rájuk és mosolyogva köszöntem el.
-Most, hogy már  a találka végére értünk és láttátok a 2NE1et és a Big Banget szeretnélek megajándékozni titeket egy kis semmiséggel.
Levezetett minket a  portáig és ő eltűnt egy ajtó mögött néhány percre, addig mi a találkozásról beszélgettünk, most hogy már így feloldódtunk az idegesség alól.
MinHee  három YGs szatyorral tért vissza és a kezünkbe nyomta azt.
-Örülök, hogy megismertelek titeket lányok. A koncerten pedig érezzétek jóll magatokat és bulizzatok helyettem is.- mondta és külön-külön csókot nyomott az arcunkra és integetve elköszönt.
Az egész sete erről a naprób beszéltünk, az utcákon sétálva, az étterembe új kajákat felfedezve, a parkban sétállgatás közben csak a 2NE1 és a Big Bang-el való találkozásról beszéltünk.
Még a szállodában is, szerintem mind a hárman beszéd közbe aludhattunk el.
Másnap fáradtan keltünk és tovább jártuk Szöul utcáít, boltjait, hogy felfedezhessük ezt a csodálatos várost.

Szöul, megjöttem (2.rész)

Nemsokkal leszállás előtt keltem, még sötét volt a gépen csak a légikisérők mászkáltak fel-alá az emberek között és az ébren lévőket kérdezgették, hogy nincs-e szükségük valamire. Egy hozzám is odajött mikor meglátta, hogy fent vagyok. Nem kértem semmit csak megkérdeztem, hogy mikor érünk oda. Másfél óra. volt. Mivel már nem tudtam visszaaludni és volt annyi fény a gépen, hogy olvasni tudjak. Kotorni kezdtem a táskámba és elővettem a szótáramat és tanulni kezdtem azokat a szavakat amiket még nem ismerek, vagy állandóan elfelejtek. Fél órán keresztül olvasgattam, tanulgattam a szavakat, kifejezéseket és mondatba téve halkan felmondtam őket. Erre a halk saját magammal való társalgásra kelt fel Klaudia.
-Te meg mi a fenét csinálsz?- nyöszörögte álmosan.
-Tanulok. Tudod.- mutattam fel a kezemben lévő szótárt.
-Jah, jó. Mikor szállunk már le? Fáj a fenekem.- panaszkodott.
-Nem csak neked.
-Kussoljatok.- vágta nekünk a kezét Rebeka
-Auuu... Te idióta ez fáj.- ütött vissza
-Barom.- zártam le ennyivel.
Ezek még egy percig veszekedtek majd fél órával a leszállás előtt mindenkit felkeltettek és elmondták, hogy mit kell tennünk. Összepakoltuk a k körülöttünk szétrakott dolgokat, könyvek, ásványvizes palackok, telefonok. és végigvártuk a leszállást.
Mint a felszállásnál a leszállásnál is végig fogtam a Klaudia kezét. Kimentünk a parkolóba és megkerestük az autó kölcsönzőt, ami nem is volt nagyon eldugva. Mivel értettek angolul így nem volt nehéz dolgom. Apu mindent elintézett maga, még szerencse, hogy tanult angolul.
-Add oda légyszíves a GPS-t.- kérte és anyu elő is kereste a táskájából. Jó én odamegyek a kocsival a reptér elé, ti menjetek vissza a cuccokért.
-Váh végre itt.- vigyorgott Klaudia.
-Végre. Csak húzzunk már mert elalszok.- búgta a legkisebb.
Megkerestük a cuccainkat, bepakoltuk az autóba és elindultunk a szállás felé.Egy hotelbe foglaltunk szállást. A recepciós már kevésbé tudott angolul így elővettem minden tudásomat és mosolyogva, illedelmesen elmondtam, hogy mi foglaltunk szobákat egy hónappal ezelőtt. Rám mosolygott kért egy kis időt, valamit pötyögött az előtte lévő gépbe. Mikor abbahagyta a pötyögést elmosolyodott és ránk nézett. A kulcsokért nyúlt, odaadta és elmondta, hogy hányas emeleten van a szobánk, majd jó pihenést kívánt. Nekünk volt két kettes ágy és a szülőknek külön egy kettes ágy egy másik szobában. Én és Klaudia egy ágyban foglaltunk helyet, Rebeka pedig külön. Öt körül lehetett így mindenki ruhástul zuhant be az ágyba és rögtön el is aludt, én még csatlakoztam a wi-fire és küldtem egy képet a legjobb barátnőmnek a Szöuli szálloda szobánk ablakából. Feltettem töltőre, beállítottam az ébresztőt és én is bezuhantam az ágyba.

Reggel fél kilenckor megszólalt az ébresztőm és én gyorsan kipattanva az ágyból, levettem a töltőről és az ablakba rohantam.
-Helló drágaságos, gyönyörűséges Szöul.- mondtam és csináltam pár fotót a napfénnyel megtöltött városról. -Hát ez csodálatos.
-Aha.- mondta mögüllem Klaudia.
-Megyek felkeltem anyuékat, te pedig kelcsd azt ott.- mutattam a még mélyen alvó húgunkra.
-Bazd, miért mindig enyém a nehezebb?- nyafogott. - Ez nem igazság.-hallotam mikor kirohantam a szobából és dübörögni kezdtem az anyuékén.
-Hali, siessetek, megyünk várost nézni, de előbb még lent vár minket a reggeli.
Mikor mindenki elkészült lementünk a hotel éttermébe és kerestünk egy asztalt, majd rendeltünk buktát.
A reggeli után lesétáltam a portára és megkérdeztem, hogy hová lehetne elmenni megnézni pár nagyobb Szöuli hírességet esetleg éttermet. A portás hölgy ajánlott is pár helyet, de így előre a tizenegy órakor induló buszt ajánlotta ami körbevisz a városon és ott bemutatják azt.
Be is fizettük ezt a szolgáltatást és el is vittek minket pár látványosabb helyre ahová majd elmegyünk autóval is, hogy belülről is megnézhessük.
Angolul magyarázott a fiatal mosolygós arcú manusz. Kedves volt, mindig megkérdezte, hogy mindenki érti-e, majd kedvességből mondott pár mondatot magyarul is. Mint kiderült épp most kezdte tanulni a magyart. Délután háromra végeztünk a túránkal és meg is kerestük azt a híres közeli éttermet amit a recepciós nőci ajánlott. Mindenkinek rendeltem egy tál rament amit nagy ízűen mindenki meg is evett, finom volt. Végül rendeltünk két tál ddeokbokki-t mivel én, Klaudia és apu is megakartuk kóstolni. Persze apuéból anyu, és a mienkéből Rebi is kóstolt, majd megdicsértük a finom ételeket, fizettünk és illedelmesen elköszöntünk. Egy kis gyalogos városnézésre indultunk.
Az első ajándékboltba be is mentünk. Természetesen mind a hármunknak lett egy I <3 SOUTH-KOREA és egy I <3 SEOUL pólója, a mamáméknak, körösztanyuéknak, barát nőknek hűttómágnest és képeslapot. Saját pénzből vettem magamnak egy I <3 SOUTH-KOREA feliratos fekete kispárnát is. Kilépve az üzletből beletömtem a táskámba a ben vásárolt dolgokat és tovább sétáltunk. Benéztünk pár múzeumba és az elsők között szerepelt az idegen nyelven lévő mozizás.
-Ezaaaaaz. Koreai nyelven mozisás. Jéah.- ugrándoztunk hárman egymás mellett.
Bementünk vettünk pár dolgot, játszadoztunk és bementünk a filmre. Mindenkinek tetszett, még annak is aki egy mukkot nem értett belle.
-Jó, és most merre is van a szálloda?- nézett anyu.
Előkaptam a városról készült térképemet amit a buszos srác adott mindegyikünknek.
-Hogyha jóll sszámolom fél óra gyalog út vissza, ha itt megyünk vissza a főutakon. Mivel így nem elég izgalmas magyünk a mellék utakon és az kb egy óra lessz.
Mindent jóll megnéztük az utakon fényképeztünk, beszélgettünk.
A szállodában csak felvittük a vacsorát a szobába és mindenki a saját szobajában kidőlt aludni. Mi Klaudiával még egy jódaragbig beszélgettünk.
-El sem tudom képzelni, hogy már csak négy nap és láthatjuk a Big Bang-et. El sem tudom képzelni, hogy mit fognak leművelni az itteni rajongók.
-Én sem. De az a legjobb, hogy mivel első koncert annak a 20 szerencsés embernek aki tudott VIP jegyet szerezni... azok fotózkodhatnak fevük. Csak képzeld el... Nem egész 20centire lessz tőled SeungRi vagy Taeyang.
-Vááááv....
Tovább már nem beszélgettünk csak álmodoztunk és fantáziáltunk.

Irány Dél-Korea (1.rész)

*Március 30*

El sem hiszem, hogy hová is készülünk... Előbbre hoztuk a nyaralást és már most március végén- április elején elutazunk Dél-Koreába. Egy egész évet vártunk a Big Bang comback-re, és most sikerül eljutnunk a legelső koncertjükre. A húgaim és én is kpop rajongók vagyunk. Egy csomót könyörögtünk, hogy hozzuk előbbre a kaliforniai utazásunkat, de Kalifornia helyett utazzunk el Dél-Koreába, pontosabban Szöulba, ahol fellép az az öt tagú banda akiket mi nagyon imádunk. Sokat kellett javítanunk az iskolában, segíteni otthon és persze gyűjteni, hogy saját pénzből kifizessük a VIP-s jegyeinket. Mi hárman már egy hete bepakoltuk a csomagjainkat és az indulást vártuk. Anyu természetesen mint mindig kipakoltatta velünk és átnézte, hogy mit viszünk.
-Anyu. Pakolj már el mert elfogjuk késni a gépet.- szólt Klaudia.
-Akkor elkéssük!- mondta és átnézte mindenki pakkját.
Természetesen rá vártunk, mint mindig. Mindenki ideges volt, hogy elkéssük a gépünket.
Egy órát utaztunk,mikor leparkoltunk a Pozsonyi reptér parkolójában már majdnem elaludtam.

 Az egész ki volt világítva és most, hogy először járok itt minden annyira nagy és csodálatos. Bementünk és míg átnézték a papírjainkat és útleveleinket mi addig átmentünk az ellenőrző pultokon és hátul kiadták a cuccainkat. Megmondták, hogy merre menjünk és már mentünk is. A jobb vállamon a laptop táskám lógott benne a legfontosabb dolgaimmal, kezemben a nagy gurulós bőröndöm amit az iskolába is hordok amikor visszajárok a kollégiumba. Bal kezemmel Klaudiáét szorítom, annyira izgulok.
-Ez fáj.- morog rám mérgesen.
-Jó, jó. Bocs, csak izgulok.- mosolyogtam rá.
-Tudom, én is. De nem szorítom el annyira a kezedet, hogy leessen. Szóval ne szorítsd.- néz előre.
-Bocs.



Egy női hang utasít mindenkit, hogy csatoljuk be az öveinket, mert öt perc múlva megkezdik a felszállást és kapcsoljuk ki minden elektronikus eszközünket, majd jó utazást kíván. Pontosan úgy történik mint ahogy azt mondták. Öt perc múlva  a gép elindul a kifutón majd egy perc múlva mikor felgyorsult, emelkedni kezd. Fura érzés, a fejemet hátranyomba tartom és mosolygok a mellettem ülő Klaudiára és a másik felén ülő Rebekára. Visszamosolyognak.
Klaudia ül mindenhol középen, mert Rebekával nem jövök ki túlságosan jól, így nem tudunk veszekedni se rendesen. Max csak Klaudián keresztül, de ilyen is csak ritkán van. Az első egy órában csak kifelé bámulunk a pici ablakocskán és néztük az egyre kisebb világító falukat, városokat, míg el nem hagytuk Szlovákiát. Klaudia elkezdett a táskájában turkálni és előhúzott egy kamerát.
-Te egy zseni vagy.- nevettem fel.
-Csak most jössz rá? Idióta.- nevet velem.
-Legalább nem egyedül.- csapok a vállára és nehezemre esik nem vihogni.
Egy csomót kameráztunk és fotózkodtunk. Nagyon élveztük az utat, kivéve, hogy hamar elzsibbadt a seggünk...
-Anyu, apu, Rebi.... Mindenki kidőlt, elaludt, csak mi vagyunk fent.- nevetett Klau.
-Kamerázd le őket is.- vinnyogtam a kezembe, hogy ne hallja meg senki.
Meg is tette, csinált róluk egy videót és mindenkiről külön jó pár képet.
-Hát ez vicces.- mosolygott míg visszanézte a képeket.
-Ah... Bár én arra leszek kíváncsi, hogy mennyire fogunk besülni a nyelvünkkel.- nevettem halkan.
-Szerintem megleszünk.- vonta meg a vállát.- Eddig a blogokat amiket elolvastunk a nagyját megértettük, szerintem megy a hangul és a koreai is. Ne parázz, te tudsz a legtöbbet, különórákra is jártál. Én nem. Szóval kuss.- csap egy csattanósat a combomra.- Álmos vagyok.
-Én is.
Ez volt az utolsó mondatom hozzá aznap. Fejemet a gép oldalának támasztottam és kinéztem az ablakon. Apró sárgás pöttyök voltak mindenhol. Városok, falvak voltak kivilágítva, csodálatos volt az egész. Csak bámultam és mosolyogtam az alattam elterülő csodálatosnak tűnő világra és hálát adtam az égnek, hogy eljutok Dél-Koreába, Szöulba. Csak néztem a tája és nem is tudom mikor, de elaludtam.